(részletek egy telefonbeszélgetésből)
Nem, egyáltalán nem félek. Nincs lelkiismeretfurdalásom sem. Impotencia?! Ne viccelj!
Nem, nem keresek kifogásokat, nem akarok most éppen semmit sem megmagyarázni. A kedv az túlságosan elnagyolt kifejezés ebben a szituációban. Ha konkrét a farkam merevségére érted, akkor van. Ha egy személyes találkozóra, akkor pedig nincs. Na?
Ma már nem vonz, ennyi. Most mi a faszt kell ezt ragozni? Tizenévesen nyilván a világ végére is elautóztam volna, na jó, buszoztam volna, hogy egy fele ennyire jó nő leszopjon, sőt! Még azért is, hogy lássam szopni. Felnőttem, megsavanyodtam, csökken a libidóm, válogatok.
A barátnőddel? Mi van? Nekiesünk a gyenge pontnak? Kihasználjuk a bennfentes infót?
Melyik? Baszki, te pörölykalapáccsal mész neki az Achilles-saroknak is? Elgyengültem. Zárjuk le még most. Kész. katt
