Nézem a tévét, ahogy kamerák előtt, színpadon dugnak. Látom, ahogy egy szórakozó helyen, megint kamerák előtt az alig serdült lányka rágózás közben odakínálja a mellét kis tapogatásra. Úgy vetkőzik, szop, nyal és dug, mintha csak az ebédjét filmeznék. Nem exhibicionista módon, megmutatva, hanem csak unottan. És ez nem egy, hanem sok. Tömeg, ha úgy tetszik. Egy odakínált test, akár elveszed, akár nem, gyakorlatilag mindegy. Egy svédasztal, ami előtt unott emberek sétálnak.
A testiség minden démoni és angyali jellegétől megfosztva.
