Bukowski kevés. De Sade sok. Zárom a kaput, előtte veszek még egy nagy levegőt.
Fasszal teli szájtól kerek szemek.Képek helyett ilyen mondatokat használok, aztán mindenki gondol arra, amire akar.
Mit akarhat még belőlem kifacsarni? És mit tudok neki én még adni?De valójában miért keresünk mögöttes értelmet neki: just do it!
Fáraszt a tél, miközben szeretem. Valahogy a várost lakja be nyomasztóan: a ropogós havon szétnyíló kabátok, meleg menedékben oltalmat kereső fagyos kezek esős, füstös, fülledt kocsmákká vedlenek. Latyakban szeretkezni nem lehet.